Na akkor igy két hónap elteltével szabjunk új ruhát a blogra!
Kezdjük az elején, ahol talán az indításkor kellett volna.
A blog címe Molyoló, mert a kolléganőm szerint folyton "molyolok". Sokszor csak úgy elindul a kezem, aztán lesz belőle valami. Ami valakinek megtetszik, én pedig lelkesen neki ajándékozom, mert örülök, hogy tetszik ami a kezemből kikerült.
Mióta molyolok? Hát jó régen már. Én még akkor jártam iskolába, amikor a gyakorlati foglalkozáson tanultunk kötni, horgolni, hímezni és szabni-varrni. Illetve nálunk ez utóbbi elmaradt, valami gond volt a varró teremmel, ezért aztán se szabni, se varrni nem is tudok. Persze a suliban tanultak csak az alapokat adták, a gyakorlati képzés a családban folytatódott. Hímezni anyutól és mamától tanultam, de nem szerettem, nem is gyakoroltam rendesen. A kötés ment a legnehezebben, nagyon sokat szenvedtem a zöld pödrött szélű sapkámmal. Azt készítettük a suliban, jegyre ment. Aztán a keresztanyám leült velem gyakorolni, mutatott néhány fogást, és utána kötöttem. Pulóvert, sálat, kabátot, gyerektakarót... Horgolni csak éppen-éppen, mert amikor fiatal voltam a horgolás nem volt divatos. Inkább makraméztunk. Meg subáztunk. Meg kötöttünk. De azért a kötést horgolva dolgoztam össze, meg tudtam a pálcák nevét, készítését, és mintát olvasni. Szóval kötöttem a középiskolában, a főiskolán, kismamaként, a nagyobbik fiam mellett. Aztán megszületett a kicsi, aki nem tűrt semmilyen fonalat és kötőtűt. Sok év telt el kézimunka nélkül. Elajándékoztam mindent, ami a kötéshez, kézi munkához kapcsolódott, vagy bevittem az iskolába és a gyerekekkel elhasználtuk.
Aztán az egyik kolléganőm mesélte, hogy ő a rossz zoknikból lábtörlőt szokott horgolni. Ez nagyon érdekelt, megtanultam. Elhorgoltam itthonról az összes lyukas zoknit, elkezdtem póló fonalat gyártani, amikor ez még nem volt divat, ebből a fonalból szőnyeget horgolni. Így kezdődött. Ezen a linken egy régi szőnyegem található.
Aztán lett megint kötőtűm, kötöttem mellényt, sapkát.
Egyik ismerősöm gyönyörű fülbevalókat horgol. Annyira tetszettek, hogy a fülemet is kilövettem, csak lehessen olyanom. Valahol bent egy hang pedig folyamatosan azt susmorogta, hogy ezt te is meg tudod csinálni. Legalább próbáld meg! És próbálom, próbálom és próbálom. A horgolt mellett a csomózottat és a makramét is.
Az elkészült ékszerekről a képeket a Pinteresten mutatom meg.
A blognak pedig új szerepe lesz, itt az éppen készülőről mesélek, vagy egy régebbi kedvencemet mutatom be. Ha pedig igény lesz rá, akkor azt is megmutatom, hogyan kell őket elkészíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése