Hibajavítás Kézmívesen. Avagy #CsKM május

Egészen Panka májusra a hibajavítást adta fel # CsKM feladatnak. Megint egy remek téma. Nekem való. Így júniusban nekifutva a feladatnak megvan az az előnyöm, hogy a többiek írását már elolvastam, ezért tudom, hogy ehhez sem egyformán állunk.

Hibát csak az nem követ el, aki nem csinál semmit. Hogy mit kezdesz a hiba megtalálása után? Több út van. Ja, nem, bocs, csak kettő. Első, hogy  hagyod a francba az egészet, és utána mindig nézed AZT a hibát, amiről te persze úgy látod, hogy kiabál, és hiába mondják mások, hogy neeem is; meg "ha nem mondod észre sem veszem"; meg "szerintem pont ettől egyedi"... és persze vagy eldugod azt a darabot a szekrény legmélyére, vagy bontasz a végén. A második lehetőség pedig, hogy  bontasz. Pont. Megtanultam, hogy jobb bontani. Rögtön, ahogy észrevettem. Persze a legutóbbi körmellénynél ez az utolsó előtti sorban már nem esett annyira jól. (Utolsó két sor színe nem illett a többihez. Ki kellett cserélni feketére.)

Ennél a felsőnél pl a méretet számoltam el. Illetve a fonal nem nyúlt annyit, mint amennyit elvileg kellett volna. Saját tervezés, ráadásul pont egy olyan darab, amit kétszer is sikerült elméretezni. Először az egyszerű utat választottam, elajándékoztam a felsőt egy családtagnak,akinek pont jó. És újra terveztem, újra horgoltam. Megint kisebb lett egy paraszthajszállal. Másodjára a toldást választottam a teljes bontás helyett. Az oldalába került még  egy-egy mintasort. A minta az a tipikus "kiabálós" minta, messziről látszik, ha egy-egy pálca nincs a helyén, vagy több esetleg kevesebb. Ha ilyen volt, akkor bizony bontás. Elő is fordult, nem is egyszer. Ez az általam "Türelem felső"nek keresztelt top sokszorosan megérdemelte a nevét. Pedig eredetileg a név csak arra utalt, hogy kizárólag várakozás (orvosi várótermek) közben horgoltam. 

A szakkörön a lányok már csak "bontós" Gabi néninek hívnak.  Kinga már a kendő felénél járt, amikor megláttam, hogy az egyenes szél erőteljes kanyarulatot vesz. Nem tudtam "kihozni" a hibát, az addig elkészült kendő 2/3 részét bontottam. Szegény kislánynak könnyes lett a szeme. (2. osztályos. Február óta horgol.) De a végén nagyon örült, hogy ilyen szép kendőt horgoltunk együtt. (A bontott részt visszahorgoltam neki.) 

A kötés sokkal nehezebb dió, és nagyobb mumus is. Pár szemet horgolótűvel még tudok javítani, de ha nagyobb darabot kell lebontani, akkor is inkább szemenként szedem vissza. Azért van az a darab, amikor sóhaj, tű kihúz, bont, bont, bont, imádkozik, vékony tűre felszed, még egy-két sort szemenként visszabont, számol, megnyugszik... és vagy újra bont, vagy kezd elölről, vagy sutba dob. 

A "Tű kihúz, bont, imádkozik" szitu

Hiba nélkül

Valaki emlegetett egy varázslatos hibajavító tollat. Ha megtaláljátok, szóljatok! 

Bár be kell valljam, hogy én szeretem a hibáimat. Velük vagyok egész. Ezt tanítom az iskolában is, hogy jogod van hibázni, és jogod van a hibáidhoz. Sőt! Rendszeresen játszunk olyan játékokat, aminek az a vége, hogy "aki elrontja, hibázik, az leül a helyére". Valahogy mindig én vagyok az első, aki leül. Nem is értem, miért :) 

CsKM április - kedvenc kézimunka közösségem

Egészen Panka most is remek témával rukkolt elő! (A CsKM-ről is nála olvashatsz bővebben! ) 

Tehát a márciusi téma: kedvenc kézimunka közösségem. Lehet online és offline is. Meg lehet több is! Legalábbis remélem.

Kezdem az offline közösségekkel. Az első egyértelműen a napközis csoportom. Ebben a tanévben másodikosaim vannak, és valamikor a télen kitalálták, hogy tanítsam meg őket horgolni. Ebben eddig semmi újdonság nincs, ez több napközisemben is megfogalmazódott már. Most viszont 3 kislányt sikerült is megtanítani! A negyediket pedig a nagymamája tanítgatja, mert ő balkezes, mint a nagyi. Vele nem boldogulok, nem tudom átfordítani a mozdulatokat. Mind a négyen nagyon lelkesek. Horgolnak reggel tanítás előtt, és délután a napköziben is. Ügyesek, kitartóak. De az egyik kislány kiemelkedően tehetséges. 

Ezt a két polipot ő készítette, saját kútfőből. A zöldet, a nagyobbikat úgy, hogy a városi szakkörön jól megnézte az általam horgolt Koripot, majd két nap! múlva hozta ezt a csodát. 

A kisebbet, a narancsos színűt pedig én kaptam, az elmúlt pénteken a minősítésem előtt, hogy szerencsét hozzon. De nem csak én kaptam ilyen figurát, hanem a csoport minden tagja, meg a délelőttös tanító néni, a pedagógiai asszisztens és a takarító néni is. 

Polip

Polipka

A fotók csalókák, nem lehet érzékelni rajtuk, hogy az én Polipkám pont kulcstartó méretű, az eredeti pedig vagy háromszor akkora. 

A másik offline kézimunka közösség pedig a már emlegetett városi szakkör. A helyi művelődési ház keretein belül működünk, hetente találkozunk. Kicsi, de annál lelkesebb csapat. Életkorunk a nagymamától a másodikos (8 éves) korig terjed. Van nagymama - unoka, anya - lánya, és tanító - tanítvány páros is. Meg olyanok is, akik csak a horgolás öröméért vannak ott. Tavaly május elsejére és az I. Túzokfesztiválon is közösen alkottunk. Ez az idén a ballagások és a fesztivál egybeesése miatt nem jön össze. Na majd a harmadikon ismétlünk. 

És akkor az  online közösség(ek). Itt is több csoportnak vagyok tagja. Mármint a Facebookon. Amigurumi figurák, Nyugiban kössünk-horgoljunk, Gombolyda - közös kötés, horgolás, Gombolyda - mintatesztelő csoport, Amigurumi free, és a közelmúltban létrehoztam egy saját csoportot is, Fonal apasztó néven. Mert csak halmozom a fonalakat és kell a kontroll. A csoportom ugyan zárt, de nem titkos. Ha neked is van mit apasztani, várunk szeretettel! Mindegyik csoportban nagyon szeretek olvasgatni, nézelődni. Sok segítőkész emberrel találkozom. Amit nem szeretek az a veszekedés és a mintakuncsorgás.  Egyszerűen már viszketést kapok attól, hogy bárki bármit feltesz, rögtön ott van alatta, hogy elkérhetem a mintát? Se dicséret, se jó napot, csak add a mintát. Ha valaki ki meri irni, hogy fizetős, vagy saját és nem adná, akkor pedig kezdődik a veszekedés. Több csoportból léptem már ki ilyenek miatt.  Nagyon tetszik az Amigurumi free csoport létrehozójának hozzáállása: kerek perec megírja, hogy bármit fel lehet tenni, ami amigurumi. Mintát is, ha ingyenes, vagy saját. Fizetős mintánál pedig add meg a minta elérhetőségét, és ne legyen "priviben írok".  Aki nagyon szeretné, és a rengeteg ingyenes minta között nem talál hasonlót, az vegye meg. A hanglemezeket is megvettük anno. Meg a könyveket és újságokat is megvesszük még most is. 

Többiek írása:

EniAnyu

Egy Hallássérült lány blogja

#CsKM március - otthonszépítés saját kezűleg

Egészen Panka, a CsKM házigazdája izgalmas témát adott márciusra. Otthonszépítés sk.  

Nagyon sok minden jut erről az eszembe. Az előbb már írtam egy fél oldalt, de kitöröltem, mert nem akarok senkit megbántani. 

Szóval otthonszépítés: ebben édesapám és a férjem a nagy mester. Apukám gyönyörű, egyedi bútorokat és kiegészítőket készített nekem. A férjem pedig igazi ezermester. Fúr, farag, csiszol, fest, mázol, ácsol. Mondhatom, hogy el vagyok kényeztetve ezen a téren. Meszelni, festeni egyszer engedtek, akkor is csak az előszobafal által eltakart falrészt kenhettem be. Ablakot, ajtót viszont már többször festettem. Mert az női munka. És kész. Azért be kell valljam, hogy mostanra nagyrészt műanyag ablakaink vannak.

Nagymamám az otthonszépítést abban látta, hogy mindenhová hímzett terítőket aggatott. Ajtó fölé, kredencre, asztalra, tévére, fotel támlájára. Édesanyám lelkesen készítette az "égetett" képeket és dísztárgyakat. (Ma már pirográfiának hívják ezt a technikát.) Egyik nagynéném gyűjti a népi dísztányérokat, és falvédőket. Egy távoli rokon lakótelepi lakásának falai és plafonja történelmi címerekkel van/volt telepingálva. Ez mind belefér az otthonszépítésbe. Mert hát kinek mi a szép. 

Hogy ezek után én mivel szépítem az otthonunkat? Nagyon visszafogott vagyok. Tulajdonképpen az adventi koszorúk és az ajtóra akasztott kopogtató koszorúban ki is merül nálam ez a tevékenység. 

Sk koszorúimról hoztam nektek egy montázst. Tavaszi koszorút most először készítettem, csak a feladat miatt. 

Ezen felül még néhány horgolt terítő "szárad" a lelkemen, no meg néhány gyerekkori suba kép, és makramé virágtartó, amikről már kép sincs. 

Nagyon kíváncsian várom a többiek posztjait. 

Ha csupán öt kézimunka kelléket vihetnék magammal egy lakatlan szigetre - avagy #CsKM 2.

A CsKM februári témája az a bizonyos lakatlan sziget, meg az 5 dolog amit magammal vinnék a kézimunka kellékeim közül. (CsKM - Csak Kötök és Mesélek, a részletek Egészen Pankánál.)

Na most az a kérdés, hogy hogyan kerülök oda. Mert ha önszántamból, akkor ugye fel tudok készülni, bepakolok a bőröndbe, és az összes kedvencem viszem. Ha viszont véletlenül, mert mondjuk hajótörést szenvedek, akkor meg csak azt, ami mindig nálam van. Vagyis olló, egy vagy két horgolótű és olyan fonal, amivel éppen dolgozok, vagy amivel a következő darabot tervezem. Jó eséllyel Catania. De erre nem sok lehetőség van. Viszonylag ritkán hajókázom. 

Akkor a játék kedvéért legyen előre tervezett utazás. A lakatlan szigeten ugye nincs fonalbolt. Ésszel kell pakolni. Nem maradhat ki semmi. Tegyünk különbséget a kellék és az alapanyag között! Kellék -számomra - amivel dolgozok. Alapanyag, amiből dolgozom. 

Vinném a kockás bugyellárisomat, benne a kis kézimunka ollómat, amit most éppen nem találok sehol. A bugyellárisban helyt kapna még a merkelő tű, a mágnessel. Na jó, tűből kettőt tennék, mert folyton keresem. Ezért kell a mágnes is. És horgoló tűt, kettest és egy nagyot. Ezzel meg is van az öt kellék. +  a szemüveg. Mert anélkül hiába van nálam bármi.

A képen az éppen aktuális "túlélő készlet". A kis kockás bugyelláris, amiben benne az olló, a mágnes, a merkelőtű, meg egy biztonsági tű, na meg a gyógyszerek. A szemüveg, ami nélkül nem tudok se kötni, se horgolni, se olvasni. És a mostani horgolás, a hozzá való fonallal és horgolótűvel.

Ami mindig nálam van.

A többiek bejegyzéseit pedig itt érhetitek el:
Egészen Panka
kreavik
Dorka
...derék asszony...
EniAnyu
Francos tűk
Hallássérült lány naplója

Legfrissebb tudományom, avagy #CsKM 1.

De mi az a CsKM? Egészen Panka, az Egészen Panka blog házigazdája játékot hirdetett, Csak Kötök és Mesélek, vagyis #CsKM címmel. Minden hónapra egy téma, és hónap végéig kell posztolni az adott témában. 

Nos, az én legfrissebb tudományom nem kötés, bár ott is tanultam valamit, de azt még nem mutathatom meg. Szóval vissza a témához: legfrissebb tudományom a trapestry horgoláshoz köthető. Nézem már jó ideje, be is léptem a facebookon a csoportba, és csak ámulok, bámulok, hogy milyen szépségek születnek ezzel a technikával. Nem tudom, hogy magyarul milyen nevet lehetne adni neki. A technika lényege, hogy szövet hatást kelt a kész darab, főleg táskákat szoktak ezzel a technikával horgolni. Több szállal dolgozunk, mint a norvég mintánál, és azt a szálat, amit éppen nem használunk a munkán belül vezetjük. A profik akár több szálat is használnak. 

Hát én még nem vagyok profi, nagyon nem. Az elméleti tudást, amit a témába vágó videók nézegetésével szereztem egy amigurumi figura pocakján teszteltem. Jelentem majdnem hibátlanul sikerült kivitelezni, igaz egyszerre csak két szállal dolgoztam. 

A jobb oldali pocakon csak a szivárvány alatt vezettem a fehér szálat. A bal oldali pocakkezdeményen pedig végig, a fehér alatt a színes szálat, a színes alatt pedig a fehér szálat. Technikailag kifogástalan volt mindkét munkám. Amigurumi horgolásához viszont nem vált be a ez a módi, sajnos. A bal oldali darabnál az volt a gond, hogy nem maradt hófehér a hátrész, a jobb oldalinál pedig, hogy a has tömörebb, vastagabb lett, mint a hát és magasabb is. Viszont elmondhatom, hogy ezt a technikát is kipróbáltam. :) Használni is fogom a későbbiekben.

Trapestry horgolással készült táskák: 

Meseszép táskák

Ha van kedved, olvasd el a többiek blogbejegyzését is!